ZölD veltelini

Eredet

Valószínűleg osztrák eredetű, Ausztria területének egynegyedén termesztik ezt a fajtát. Nevét részben arról kapta, hogy fürtjei még érett állapotban is zöld színűek és a mustja is jellegzetesen zöld színű. A zöld veltelini főként a soproni borvidék fő fehérszőlő fajtája.

Szőlő jellemzői

A szőlő fürtje jellemzően közép-nagy, vállas, tömött, megnyúlt, gömbölyű, éretten is zöld színű pontozott bogyókkal. Sok jó tulajdonsága van a fajtának, leginkább az, hogy csak egyszerű borászati technológiát igényel. Fagytűrő, termése nem hajlamos rothadásra. Igen bőtermő, könnyen túlterhelhető fajta, érési ideje közepes. Beérési cukorfoka átlagosan 18-19.

Bor jellemzői

Borát a borászok közepes minőségűnek tartják, de jó évjáratokban és megfelelő technológiával igen kellemes bor készíthető belőle, sőt néha, ha az időjárás engedi, kései szüretelésre is alkalmas.

Gasztronómia

Főként halakhoz ajánlott, de zöldséges ételeknek is kiváló kísérője.


Rajnai rizling

Eredet

A rizling otthona Németországban, a Rajna – Mosel vidéken található. Magyarországon főleg a csongrádi, tolnai, etyek-budai és hajós-bajai borvidékeken elterjedt.

Szőlő jellemzői

A szőlőfajta tőkéje erősen növekvő, vesszőinek sűrűsége közepes, vesszői merevek és hengeresek. Fürtje kicsi, tömött, hengeres, kicsit kúpos, gyakran szabálytalan alakú. Termőképessége közepes, Magyarországon szeptember végétől már érik, de akár több hónappal később is szüretelhetik. Fagytűrése a vinifera fajták közül talán a legnagyobb. Esős őszön rothadásra hajlamos és lisztharmatra érzékeny.

Bor jellemzői

Bora kemény, de finom savakkal, extrakttartalma nagy, illat- és zamatanyag-tartalma gazdag, cukortartalma közepes, de ez változó. Termőhelytől és feldolgozástól függően sokarcú lehet, a könnyű, vékony, savas bortól egészen a testes, nagy cukortartalmú csemegeborig.

Gasztronómia

Halakhoz, szárnyasokhoz, könnyű ételekhez kiváló kísérő 10-12 °C-on.



Olaszrizling

Eredet

Az olaszrizling olasz, vagy francia származású elterjedt szőlőfajta, Magyarországon az egyik leggyakoribb. Hozzánk Franciaországból került a 19. század közepétől. A nagy filoxéra járvány elpusztította szőlők helyébe ültették. Magyarországon kiterjedt olaszrizling ültetvényeket találunk a badacsonyi, csopak-paloznaki, egri borvidékeken – Tokaj-hegyalja kivételével gyakorlatilag hazánk teljes területén termelik.

Szőlő jellemzői

Közepes, vagy gyenge tőkéjű, sűrű, vékony vesszőjű. Fürtje és bogyója kicsi, tömött, hengeres és gyakran van rajta mellékfürt. Október első felében szüretelhető. Későn érő, ezért szereti a melegebb helyeket, a déli lejtőket. Termése majdnem állandó minőségű, de a rothadás, a lisztharmat néha eléri.

Bor jellemzői

Borának íze gyakran a keserű mandulára emlékeztet. Enyhe rezeda illatú, savai szelídek, de ennek mértéke a termelőhelytől függ.

Gasztronómia

Előételekhez, halételekhez, borjúhúshoz és későn szüretelt édes fajtája desszertek mellé is remek kísérő



Chardonnay

Eredet

Franciaországból, azon belül Burgundiából származik a világ talán legismertebb szőlőfajtája. Ez a bor képezi a híres Champagne-ban készített francia pezsgők egyik alapborát is. A világ minden szőlő- és bortermelő országában ismerik és termesztik. Magyarországon főként  az Etyek-Budai, Mátraaljai, Mecsekaljai, Tolnai, Balatonboglári, Ászár-Neszmélyi borvidéken elterjedt.

Szőlő jellemzői

Bogyói kicsik, gömbölyű formájúak, fehéres zöldek, alig hamvasak, feketén pontozottak, vastag héjúak, lédúsak, ropogósak. Fürtje szintén kicsi, 90-100 g körüli, hengeres, kissé vállas, közepesen tömött. Korán fakad és virágzik, szeptember első felében, közepén érik. Növekedési erélye közepes. Megbízhatóan, de nem bőven terem, másodtermést alig nevel. A cukortartalma még a gyengébb évjáratokban is eléri 17-es mustfokot, jó évjáratokban meghaladja a 20 fokot is. Élénk, de finom savtartalma 8-10 g/l körüli. A bogyók jellegzetes zamatúak, fűízűek.
Fagytűrő képessége a közepesnél valamivel jobb, a szárazabb viszonyokat is elviseli. Rothadásra érzékeny, töppedésre képes.


Bor jellemzői

Bora kemény karakterű, de finom savérzetű, fajtajelleges zamatú, telt, széles felhasználási skálájú. Kitűnő pezsgőalap lehet, de kiváló minőségű bor, sőt különleges minőségű, akár természetes csemegebor is készíthető belőle. Üde, friss és érlelt formában egyaránt elegáns, kedvelt termék.

Gasztronómia

Nagyszerű kísérője a krémleveseknek, valamint a fehér húsokból, halakból készült ételeknek.



Rizlingszilváni

Eredet

Származási helye Németország. Máig sokan úgy tudják, hogy a rajnai rizling és a zöld szilváni keresztezésével állította elő Müller-Thurgau, 1882-ben. A DNS-vizsgálatok szerint azonban  a hibrid szőlői a rizling, illetve a Chasselas volt, nem a zöldszilváni. Magyarországon főként Mátraaljai, Ászár-Neszmélyi, Balatonfüred-Csopaki, Balatonmelléke borvidéken terjedt el.

Szőlő jellemzői

A rizlingszilváni fürtje középnagy, hengeres vagy kissé vállas, közepesen tömött. Fürtkocsánya rövid. Fürt-átlagtömege 10 dkg. Bogyói középnagyok, megnyúlt gömbölyűek, sárgásfehérek, lédúsak, édesek, jellegzetesen fűszeres ízűek. Termése már szeptember első napjaiban fogyasztható, szeptember közepétől 18-20 cukorfokkal szüretelhető. Termőképessége kiváló, sok fürtöt nevel.

Bor jellemzői

Reduktív típusú bora jól felismerhető és megkülönböztethető fajtajelleggel rendelkezik, kiváló zamatú, esetenként lágy.

Gasztronómia

Halételekhez kifejezetten pontyhoz és sült pisztrángoz ajánlott bortípus, emellett sovány sült húsok és bárányhús megfelelő kísérője lehet



Ezerfürtű

Eredet

Az Ezerfürtű egy hazai nemesítésű fehérborszőlő-fajta. Kurucz András és Kwaysser István állította elő, a Hárslevelű és a Piros tramini keresztezésével Kecskeméten.

Szőlő jellemzői

Erős növekedésű fajta. Fűzöld, fényes levele kerek, közepén, nagy, széles, kiterített, nem zsíros, tagolatlan-karéjozott. Bőtermő, termésátlaga 9-14 t/ha, de rothadásra, túlterhelésre és szárazságra érzékeny. Korai érésű fajta. Szeptember végén szüretelhető, 16 mustfok körüli cukortartalommal. Vállas, középnagy fürtje tömött, bogyói gömbölyűek, kicsik, sárgák, pontozottak, hamvasak.

Bor jellemzői

Bora semleges ízű, alkoholban gazdag, harmonikus, savai finomak, de lágyulásra hajlamosak, fekvéstől és terheléstől függően bora asztali vagy minőségi bor. Megtalálható a borban az erdei gyümölcsökre jellemző ízvilág.

Gasztronómia

Főként tengeri ételekhez kiváló kísérő



Zweigelt

Eredet

Osztrák fajta. Dr. Fritz Zweigelt állította elő a Kékfrankos és a Szent Lőrinc keresztezéséből. Magyarországon főként az Egri, Mátraaljai, Szekszárdi, Csongrádi borvidéken terjedt el.

Szőlő jellemzői

Fürtje nagy, kúp alakú, két vagy több elágazással, esetleg vállas, tömött (átlag tömege 180 g). Bogyói középnagyok, sötétkékek. Érési ideje szeptember közepe, a Kékfrankost egy héttel előzi meg. Tőkéje erős növekedésű, bőtermő. Kissé rothad, fagytűrése jó. Mésztűrő képessége nagy. Beérési mustfoka 16-18.

Bor jellemzői

Bora színanyagban gazdag, csersavdús, harmonikus, jó minőségű.

Gasztronómia

Fogyasztása 16 °C -on ajánlott, akár fűszeresebb, nehezebb ételek kísérőjeként.



Cabernet Sauvignon

Eredet

Franciaországból, Bordeaux-ból származik és gyakorlatilag világszerte - Loire völgye, Toscana, Chile, Dél-Afrika, Pendčs, La Rioja, Kalifornia, Balkán, Libanon és Ausztrália – elterjedt. Magyarországon nagy termőterületen előfordul a Villányi, Szekszárdi, Egri, Balatonboglári, Hajós-Bajai borvidékeken

Szőlő jellemzői

Apró, vastag héjú, későn érő bogyók, garantáltan igen nagy mennyiségű szinező- és cserzőanyaggal a héjban.

Bor jellemzői

A vörösborok királyának is nevezik, hiszen elképesztő magasságot képes elérni a különleges minőséget jelentő ranglétrán. Különleges minőségű, kifejezetten fajtajelleges, bársonyos, cserzőanyagban gazdag. Alkoholtartalma a testesség követelménye miatt 12% alatt nem lehet. A jó évjáratok nagyon hosszú idő alatt fejlődnek ki, ez Villányban legalább 10 év, Szekszárdon 5-6 év. Az új kishordós (barrique) érlelés még tartósabbá teszi a bort, de néha nyújtja az érlelési időt is.

Gasztronómia

frissen sütött marhahúsokhoz, vadpörkölthöz, gombás ételekhez, máj- és húspátétomhokhoz, kemény és kékpenészes sajthoz ajánlott 16-18 °C fokon.



Zengő

Eredet

Hungarikum, melyet Király Ferenc állított elő az Ezerjó és Bouvier keresztezésével, morfológiai bélyegei átmenetet képeznek a c. pontica és a c. occidentalis között.

Szőlő jellemzői

Vállas, középnagy, átlagtömege 140 g, tömött; a bogyó gömbölyű, középnagy, átlagtömege 2,3 g, irgászöld, nem mintázott, hamvas; húsa puha, leves, íze közömbös; héja középvastag, szívós. Fagytűrése közepes, szárazságtürö, rothadásra kissé érzékeny.

Bor jellemzői

Bora illatos, harmonikus, savas karakterű, de finom savakkal rendelkező, minőségi fehérbor.

Gasztronómia

Halételek kiváló kísérője



Irsai Olivér

Eredet

Igazi hungarikum. Nevének eredetéről több anekdota kering. Egyetlen bizonyosság, hogy 1930-ban nemesítette Kocsis Pál Magyarországon a Csabagyöngye és a Pozsonyi fehér fajtákból.

Szőlő jellemzői

Tőkéje erős növekedésű, sima vesszője jól gyökeresedik. Fürtjei közepes nagyságúak kúp alakúak, vállasak és lazák, bogyói kicsik, vékony de szívós héjúak, nehezen rothadnak. Színe szép, aranysárga, pettyezett. Korán érik, augusztus közepétől szüretelik. Íze kitűnő, muskotályos zamatú, de a kicsi bogyók miatt a piacon nem tetszetős.

Bor jellemzői

Kiváló élvezeti értékű bor. Zöldes-sárgás színű, erősen muskotályos ízű, lágy savakkal; hibája, hogy gyorsan vénül, tehát hosszú érlelésre nem alkalmas.

Gasztronómia

Ajánlott 9-10°C-ra hűtve fűszeres ételek előtt vagy szárnyas sültekhez, gyümölcsös desszertekhez.



Zenit

Eredet

Szintén hungarikum. Király Ferenc állította elő az Ezerjó és a Bouvier keresztezésével, morfológiai bé1yegei alapján közelebb áll a c. pontica-hoz.

Szőlő jellemzői

Közepes termőképességű, kis fürtű, közepes bogyójú szőlőfajta. Aszúsodásra hajlamos. Közepesen fagytűrő, rothadásra kevésbé hajlamos, viszonylag szárazság tűrő, korán érő szőlőfajta.

Bor jellemzői

Bora az évjáratok többségében illatban, savakban gazdag de lágyulásra kissé hajlamos, savai finomak, minőségi fehérbor.

Gasztronómia

Halételek ajánlott kísérője



Leányka

Eredet

Leányka vagy fehér leányka. Erdélyből származik, ott a mai napig őshonos fajta.

Szőlő jellemzői

Tőkéje erőteljes fejlődésű. Nagy számú vastag, világosbarna vesszőt nevel. Fürtje kicsi, vállas, tömött. Érése szeptember közepére tehető.

Bor jellemzői

Fajtajelleges illatú és zamatú, alkoholban gazdag, tüzes, lágy bor. Ideális “beszélgető-bor”. Sokéves érlelést csak kifejezetten jó évjáratból visel el.

Gasztronómia

Hideg előételek remek kísérője



Kékfrankos

Eredet

Származása mai napig nem tisztázott, de mára széles körben elterjedt. Bizonyítja ezt, hogy közel 40 néven létezik a különböző országokban. A kékfrankos 7-8 évvel ezelőtt még itthon lenézett szőlőfajta volt, amit sokan szívesen lecseréltek volna divatosabb fajtákra, az utóbbi években azonban népszerűsége egyre emelkedett. Sőt, most már vannak borászok, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a kékfrankos termesztéséhez Magyarország adottságai egyedülállóak, és jó kékfrankost csak nálunk csinálnak a világon.

Szőlő jellemzői

Tőkéje gyors növésű. Fürtje közepes nagyságú, közepesen tömött, rövid nyelű. Bogyói közepesek, vastag héjúak, kissé hamvasak. Jól termő fajta, szeptemberben szüretelhető és a leszedésével nem kell sietni, mert nehezen rothad.

Bor jellemzői

Tipikusan tanninban gazdag, fűszeres karakterű száraz vörösbor. Bíborvörös, finom cserzőanyag tartalmú, kellemesen fűszerezett, ehhez illő sav és csersavgerinccel.

Gasztronómia

Tradícionális fűszeres magyar ételekhez ajánlott borfajta 13-14 °C-on.
ESEMÉNYNAPTÁR
2010 Október 13.
Páholy Borklub
Páholy Borklub a Borok Pincéjében! 2010. október 13-án, szerdán 18 órától várunk mindenkit sok szeretettel! Hegedűs György új borait kóstoljuk.
Helyszín: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgy 62.
2010 Szeptember 08 - Szeptember 12
A borfesztiválon találkozik a vidék és a város

A borfesztiválon találkozik a vidék és a város

Még az idén újra megnyitják a támogatási forrásokat, és ismét lehet pályázni a borászati gépek és berendezések felújítására - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten, a 19. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál hivatalos megnyitóján.
Helyszín: Budai Vár
2010 Szeptember 04 - Szeptember 05
XXI. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál
Idén 21. alkalommal rendezzük meg a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivált. 2010-ben is igyekszünk minden korosztályt szórakoztatni műsorainkkal, a helyi művészek és előadók mellett a különböző kultúrák és a világzene hazai képviselőit is láthatja, hallhatja a közönség. A zenei programokon túl kézművespiac, hagyományőrző játszótér, gasztronómiai különlegességek és természetesen borkóstolók várják a látogatókat.
Helyszín: budafoki Oroszlános udvar
2010 Szeptember 03 - Szeptember 05
A Velencei-tó művészszemmel

A Velencei-tavi Művészbarátok Köre kiállítása szeptember 3-án 16 órakor nyílik a Lics Pincészetben (Kossuth Lajos u. 44.).

A kiállítást L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke nyitja meg.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető szeptember 4-én, szombaton 11 és 21 óra között, illetve szeptember 5-én, vasárnap 10 és 21 óra között.

Helyszín: Lics Pincészet (Kossuth Lajos utca 44.)