|
A borrendekről általában
A borrendek alapvető célja egy-egy borvidék, termőhely, illetve a bor hírnevének, minőségének védelme, emelése. Mintegy összekötik a szőlőtermesztést és a borászatot a táj kultúrájával, múltjával, hagyományival és a bort fogyasztóval. A kulturált borfogyasztás zászlóvivői, elkötelezetjei, nagykövetei. Tagjai a borlovagok igényességükkel, jó értelemben vett kérlelhetetlen szigorúságukkal, tekintélyükkel nagyban hozzájárulnak az általuk képviselt vidék borainak minőségvédelméhez, hírnevének elmélyítéséhez. Kevés szakma mondhatja el magáról, hogy egy ilyen múlttal, hagyományokkal, külsőségekkel működő szervezet áll mögötte, küzd érte a civil társadalom részéről, ahol szinte minden foglalkozás képviselve van, magas képzettségű és műveltségű tagokkal. A borrendek régen és ma is termelőkből, gazdákból álltak össze, tömörültek borrendi egyesületekbe. Megalakulásukat gazdasági érdekek is motiválták, a minőségvédelem, a technológia fejlődése, a borrend nyújtotta reklám és marketing lehetőségek kihasználása révén az értékesítés, a forgalom növelése érdekében. A borrendek önként vállalt céljaik megvalósulásáért minden lehetőséget megragadnak. Baráti társaságot, összetartó közösséget alkotva elsősorban működési körzetükben próbálják céljaikat megvalósítani. Saját belső életük, ceremóniájuk, és nem utolsó sorban külső megjelenésük felhasználása mellett előadásokat, borbemutatókat tartanak, kiállításokon, borversenyeken, fesztiválokon vesznek részt. A borrendek által szervezett nyilvános, színpompás felvonulások, avatási ceremóniák, ünnepi rendezvények több ezer, néha több tízezer néző előtt zajlanak. Hasonlóan látványosak az évente más-más országban szervezett nemzetközi kongresszusok programsorozatai is. A Szent Benedictus Borrend megalakulása A XVI. századi írásos emlékekből is kitűnt, hogy a velencei tó környéki dombokon kitűnő bor terem. A tó környéki pincéknek nagy szerepe volt a Főváros borellátásában, sőt a XIX. században a móri borokkal együtt az Angol haditengerészetnek is szállítottak bort. A filoxéra pusztítása után zömében fehér borszőlőket telepítettek, melyek a mai napig jellemzőek a termőterületre. A második világháborúig szinte még a hegytetőkön is szőlő termett, amit egy két nagybirtokos kivételével a helyi lakosság kisebb parcellákon termelt. A háborút követő nagyobb birtokok megszűnése, a bortermelés tudatos háttérbeszorítása, a szőlőterületek csökkenését idézte elő. A szőlőültetvényekre szinte halálos csapást mért a tókörnyéki területek üdülőövezetté való átminősítése, és az ezzel járó területrendezés és kisajátítás, melynek végrehajtása a meglévő szőlőterületeket is széttagolta. A szétparcellázott nagyobb családi ültetvényeket, egy családonként megmaradható terület kivételével, kényszerültek a tulajdonosok a törvények értelmében eladni. Az új tulajdonosok üdülőterületet vettek és kevesen tudták a szőlőművelést összeegyeztetni a pihenéssel. Az a kevés régi és új tulajdonos, akik az aktív pihenés hívei, és nem utolsó sorban értékelni tudták a táj kitűnő borait, először kertbarát körként, majd később Szőlő és Természetvédelmi Egyesületként kísérelték meg a még megmaradt szőlőkultúra védelmét Velence Bence-hegyen. A kitűnő borok versenyét évenként megrendezve, egyre több bort indítottak a környékbeli települések gazdái. Így érlelődött meg a gondolat egy nemcsak Velence, hanem a környék többi jó bortermő helyét is összefogó képviselet létrehozására, mely támogatja a borászatokat szervezett formában. Hazánkban 25 éves múlttal rendelkeznek a borrendek, akik szinte minden jó bortermő vidéket képviselnek. Összefogva a tájegység jó bortermő helyeit, Pázmánd, Kápolnásnyék (Csekés), Nadap, Velence, Sukoró, Pákozd, Gárdony és Agárd és ezek kb.650 hektárnyi szőlőterületét, 1993. elején megalakult a Szent Benedictus Borrend 13 alapító taggal.
A Szent Benedictus Borrend tagjai és vállalt feladatai A Szent Benedictus Borrend alapító tagjai, velencei, pázmándi, nadapi, sukorói szőlősgazdák közül kerültek ki. Hazánkban az egyetlen és megyénkben az első olyan Borrend a miénk, amit csupán kistermelőkből, borászokból hoztunk létre, és nem áll mögöttünk borászati nagyüzem. A tájegység nagyobb mennyiségben termesztett szőlőfajtái közül a Rajnai Rizlinget választotta a nagytanács zászlósborának. Elsődleges feladata a borrendnek a minőségi és a tájra jellemző szőlőfajták termesztésére, a minőségi és nem mennyiségi borkészítésre való ösztönzés, továbbá szeretnénk minél szélesebb körben a kulturált borfogyasztást megismertetni. A régi hagyományok felújításával és az újabbak megteremtésével belföldi és külföldi vendégeinknek nemcsak a gyönyörű tájat, hanem annak jellemző borait is bemutatjuk. Kitűnő minőségű fajtáknál borrendünk védnökséget vállal a palackozott borokra. Tervezzük fogyasztói és vendéglátói szinten a kulturált borfogyasztás terjesztését, a tájegység borainak megismertetését akár szervezett, akár egyéni szintű képzés formájában. A Szent Benedictus Borrend tagjainak ruházata A talár, mely püspöklila színű, kb. 5 cm széles, fekete bársonyszalaggal szegett és rajta szőlőmotívumok találhatók arany hímzéssel. A taláron fekete bársony gallér van. A ruha további tartozéka a sapka, mely a talár anyagaiból készült, illetve a borrend emblémájával ellátott plakett, mely arannyal hímzett szőlőmotívumokat tartalmazó fekete bársonyszalagon lóg. Mindezek együttesen képezik a borrend ruházatát. A Szent Benedictus Borrend emblémája Kovács Tamás Vilmos festőművész által készített grafika, mely Nadap sukorói részéről nézve a velencei Bence-hegy és Sukoró település által közrefogott Velencei-tavat ábrázolja. A grafika alján szőlőfürtökkel és levéllel közrefogott Árpád-sávos címer van. A Szent Benedictus Borrend plakettje Borrendünk jelvénye 9,5 cm átmérőjű, két oldalas bronz plakett, melyet Horváth Sándor plakett-művész készített. Ennek egyik oldala a borrend emblémáját tartalmazza, míg a másik oldal a borrend működési területét térképszerűen ábrázolja, jelképesen jelölve rajta a nagyobb szőlőültetvényeket.
A Szent Benedictus Borrend elérhetősége Szt. Benedictus Borrend 2481 Velence, Tél u. 11. Tel/Fax: 06-22-369-508
|
ESEMÉNYNAPTÁR
2010 Október 13. Páholy Borklub Páholy Borklub a Borok Pincéjében! 2010. október 13-án, szerdán 18 órától várunk mindenkit sok szeretettel! Hegedűs György új borait kóstoljuk. Helyszín: 8000 Székesfehérvár, Máriavölgy 62. 2010 Szeptember 08 - Szeptember 12 A borfesztiválon találkozik a vidék és a város A borfesztiválon találkozik a vidék és a városMég az idén újra megnyitják a támogatási forrásokat, és ismét lehet pályázni a borászati gépek és berendezések felújítására - jelentette be Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter Budapesten, a 19. Nemzetközi Bor- és Pezsgőfesztivál hivatalos megnyitóján.Helyszín: Budai Vár 2010 Szeptember 04 - Szeptember 05 XXI. Budafoki Pezsgő-és Borfesztivál Idén 21. alkalommal rendezzük meg a Budafoki Pezsgő- és Borfesztivált. 2010-ben is igyekszünk minden korosztályt szórakoztatni műsorainkkal, a helyi művészek és előadók mellett a különböző kultúrák és a világzene hazai képviselőit is láthatja, hallhatja a közönség. A zenei programokon túl kézművespiac, hagyományőrző játszótér, gasztronómiai különlegességek és természetesen borkóstolók várják a látogatókat. Helyszín: budafoki Oroszlános udvar 2010 Szeptember 03 - Szeptember 05 A Velencei-tó művészszemmel A Velencei-tavi Művészbarátok Köre kiállítása szeptember 3-án 16 órakor nyílik a Lics Pincészetben (Kossuth Lajos u. 44.). A kiállítást L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke nyitja meg. A kiállítás ingyenesen megtekinthető szeptember 4-én, szombaton 11 és 21 óra között, illetve szeptember 5-én, vasárnap 10 és 21 óra között. Helyszín: Lics Pincészet (Kossuth Lajos utca 44.) |














