Ki is volt Szent Orbán?

I. Szent Orbán i.sz. 222-230 között volt pápa. Elrendelte, hogy a misekehelynek és tányérnak nemesfémből, aranyból vagyezüstből kell készülnie.  A római katolikus egyház által szentté avatott személy, akit szőlős falvak, a szőlő- és borkultúrával kapcsolatos, főként városi foglalkozású csoportok (kádár, kocsmáros, vincellér stb.) és a szőlőhegyek birtokosai kultikus tiszteletben részesítenek a szőlőhegy védelméért, szerencse és bő termés biztosításáért. Kultusza főként a 17–19. században virágzott.

Borvidékeinken nincs olyan szőlőhegy, ahol ne találkoznánk Orbánnak szentelt szobrokkal, kápolnákkal. A borosgazdák tőle várják a szőlők védelmét, a növénybetegségek elhárítását. Orbán alakja megjelenik a hordókon, a szőlészeti munkaeszközön pápai ornátusban, fején a tiarával, kezében aranykehellyel.

Hagyományok, szokások

Az Orbán kultusz kialakulása az elzászi borvidékről származik, hiszen a Pápa ereklyéit hat évszázadon át Rómában őrizték, majd innen 849-ben került át egy elzászi kolostorba. 1771-ben XIV. Benedek pápa adományozta Andrássy István grófnak, aki birtokán a monoki kápolnában őrizte azt.

A legismertebb borünnepünk, az Orbán nap, május 25-éhez kötődik. Az Orbán napi rendezvények mind Nyugat-európában, mind hazánkban ünnepi körmenettel indulnak, fúvószenekarral kísérve viszik körbe Szent Orbán szobrát a településeken, fohászkodnak hozzá, borral locsolják, megkoszorúzzák. Ha Orbán napján esik az eső vagy fagy, akkor a legtöbb borvidéken pálcával ütik a Szent szobrát, rosszabb esetben leköpködik, kővel dobálják, mondván mért nem hozott jó időt. A legjobban a csongrádi Orbán szobrok és jelképek érezhetik magukat, itt ugyanis eső esetén a borosüveget vízzel töltik meg, hogy az szüretkor is tele legyen, a Szentet viszont nem bántják. Az Orbán napi borgasztronómiai rendezvények az ország legtöbb vidékén egyre nagyobb turisztikai vonzerővel rendelkeznek, melyhez hozzájárul az is, hogy a borünnep egyúttal a nyár kezdetét is szimbolizálja.

Orbán nap a Velencei-tavi bortérségben

Húsz éve néhány hegylakó indította útjára a rendezvényt. 1984-ben Richter Ferenc, Andrási Pál, Janovszky András, Király Lajos, Koczka Mihály, Mayláth Endre, Mészáros Sándor, Náray Emil, dr. Révész Ferenc, Szatmári Gyula, Wagner Péter és Urfi János urak összefogtak és a Sárgaföldes úton szobrot avattak, közösen ünnepeltek vendégeikkel. Mára a családias rendezvényből idegenforgalmi attrakció lett.